Mona Lisa mosolya a világ leghíresebb festménye és évente 7-8 millió ember látogatja Párizsban. Kétség sem fér hozzá, ez a művész, Leonardo Da Vinci, legismertebb alkotása és hogy mi ennek a titokzatos mosolynak a titka? A művel kapcsolatban, rengeteg találgatás látott napvilágot, amire csak a művész tudná a pontos választ, így csak a szakemberekre és a technikára hagyatkozhatunk.

Korábbi kutatásokon, állításokon, feltételezéseken alapulnak azok az információk, amelyek keringenek a festménnyel kapcsolatban az egész világon. Mona Lisa mosolya, a világ legismertebb és leglátogatottabb festménye. Minden tudós egyetért abban, hogy ez minden idők legnagyobb mesterműve, de ehhez a titulushoz a sok titok és mitosz is hozzásegítette.

Mona Lisa mosolya és 67 hihetetlen tény róla

1. Mona Lisa mosolya Leonardo Da Vinci (1452-ben született és 1519-ben, 67 évesen halt meg) festménye és a szakértők szerint 51 éves korában kezdte el festeni.

2. A reneszánsz korban a legtöbb művész, tudós is volt egyben, így Leonardo nemcsak festőművész és szobrász, de feltaláló is, hiszen a feljegyzésekből kiderül, helikoptert és harckocsikat is tervezett.

3. Az anatómiát is alaposan tanulmányozta és ezek a kutatások segítették mesterművét, hogy a Mona Lisa mosolya, ilyen élethű legyen.

4. Leonardo soha nem dátumozta, írta alá és nem is nevezte el a műveit, mert ez a reneszánsz korban nem is volt jellemző. Sőt a művész feljegyzéseiben, vázlat füzeteiben sehol sincs említés Mona Lisa-ról.

5. A Mona Lisa címet Leonardo életrajzírója Giorgio Vasari adta, 31 évvel a művész halála után.

6. Senki sem tudja pontosan, hogy a Mona Lisa mosolya mikor keletkezett. A tudósok viszont egyetértenek abban, hogy 1503-1504-ben kezdte el festeni és több évig dolgozott rajta. Leonardo a művet mindenhova magával vitte, ezért feltételezhető, hogy akár egy évtizedig is készülhetett. Egyesek úgy vélik, hogy az alkotó meghalt mielött a művet befejezhette volna.

7. A Mona Lisa mosolya forradalmasította a kortárs portré festészetet.

8. Sokan vászonképnek gondolják, de ez egy nyárfa panelre, olajfestékkel készített alkotás. Leonardo olyan technikával festette, amelyen nem látható egyetlen ecsetvonás sem.

9. Leonardo olyan tehetséges művész volt, hogy a legenda szerint mestere: Andrea del Verrocchio mikor rájött, hogy a tanítványa túlszárnyalta őt, abbahagyta a festést, szobrászkodást, hogy tanítványára tudjon összpontosítani.

10. Leonardo éveket töltött a mű tökéletesítésében. Olaszországban kezdte el a Mona Lisa mosolyát festeni, de később Franciaországban élt és ott is fejezte be.

11. A Mona Lisa mosolya 1815-ben érkezett a Louvre-ba. Rengeteg csodálója volt már akkor is, és hihetetlen mennyiségű virágot és szerelmes levelet kapott.

12. A mű a nagyságát tekintve “csalódást” szokott okozni a látogatóknak, hiszen a festmény mérete mindössze 77 x 53 cm, ami nem számít egy terjedelmes műalkotásnak. Az értéke azonban annál inkább.

13. Külön szobája van a Louvre-ban, az üvegmennyezet természetes fényt biztosít és reflektor világítja meg, hogy a Da Vinci által használt festék eredeti színét a legtermészetesebben adja vissza a látógatóknak.

14. Egy átlagos látogató a Mona Lisa mosolyának megtekintésére 15 mp-et áldoz, ami meglepő hiszen a látogató 80 %-a csak a “mosoly” kedvéért megy oda.

15. Leonardo műalkotása olyan sok rajongói levelet kap ma is, hogy a Mona Lisának a Louvre-ban külön postafiókja van.

16. A világon a Mona Lisáról készült a legtöbb paródia és karikatúra. 1919-ben Marcel Duchamp, modern művész, bajuszt és szakállt kreált az eredeti modellnek. Ez az alkotása Duchamp-nak a leghíresebb alkotásává vált.

17. Mikor 2003-ban megjelent Dan Brown: a Da Vinci kód című könyve, a Mona Lisa mosolyának népszerűsége hihetetlenül megugrott.

18. A második világháború alatt Mona Lisa-t, több Louvre-i műalkotással együtt vonattal utaztatták, hogy biztonságban tartsák a háború ideje alatt.

19. Leonardo halála után a festményt három másik művel együtt, a Francia király hatalmas összegért vásárolta meg.

20. XIV. Lajos a festményt áthelyezteti a Versallies-i palotába és a francia forradalom után, Bonaparte Napoleon hálószobáját is díszítette.

21. A Mona Lisa az egyik legértékesebb festmény a világon. 1962-ben 100 millió dollárra becsülték és ez a történelem legmagasabb biztosítási értéke. Ma az inflációt és a művészeti tárgyak árának emelkedését figyelembe véve, becslések szerint 2,77 milliárd dollárt érhet. De nem lehet biztosítást kötni rá, hiszen értéke felbecsülhetetlen. Sem eladni, sem felvásárolni nem lehet, mivel a francia állam a saját tulajdonának és kincsének tekinti.

22. A festményt minden évben Párizsban a Louvre-ban 7-8 millió ember látogatja. 2018-ban Leonardo da Vinci halálának 500 éves évfordulóján 10,2 millió műkedvelőt vonzott.

23. A Mona Lisa mosolya ritkán hagyta el franciaországot. Amikor Jackie Kennedy megkérdezte, hogy a festményt láthatják – e az egyesült Államokban, Gaulle, francia elnök beleegyezett.

24. Így, 1962 decemberétől -1963 márciusáig a francia kormány kölcsönadta az Egyesült Államoknak. New York City-ben. A Metropolitan Művészeti Múzeumban és Washingtonban, a Nemzeti Művészeti Galériában 1,7 millió ember várta, hogy rájuk mosolyogjon Leonardo modellje.

25. Több mint 10 évvel később, 1974-ben a festményt Tokióban és Moszkvában is bemutatták.

26. 2014-ben az addigi legnagyobb látogatói rekord született, mivel 9,3 millió ember látogatta meg a Louvre-ban Mona Lisa mosolyát.

Kinek a “mosolyát” látjuk a világhírű alkotáson?

27. Senki sem tudja pontosan, hogy kit ábrázol a kép, de legtöbben Lisa Gherardini, gazdag olasz selyemkereskedő feleségére tippelnek.

28. Az is felvetődött, hogy Szűz Mária idealizált modellje szerepel a képen.

29. A tudósok úgy vélik, Leonardo szerette a csínyeket, rejtélyeket, ezért úgy gondolják, hogy Leonardo a Mona Lisa-t álcázott önarcképnek szánta.

30. Egyesek pedig úgy gondolják, hogy a festményen egy férfi és egy nő kombinációja, így a művész anyja, Caterina és egy önarckép összemosása lehet.

31. Lisa Gherardinit feltételezők megállapították, hogy a hölgy a képen körübelül 25 éves lehetett, mikor állapotos volt második gyermekével. A férj Francesco del Giocondo kérte fel a művészt, hogy fesse meg ennek a nagy örömnek a megünneplésére.

32. Állítólag Leonardo a mű alkotása közben felvett zenészeket és egy udvari bolondot is, hogy a hölgyet szórakoztassák és valóban “mosolyogjon”.

Mona Lisa mosolya még 500 év elteltével is újabb kutatásokat kezdeményez

33. A kutatók arra a feltételezésre jutottak, hogy Mona Lisa mosolyának rejtélye, mely évszázadok óta csak spekulációkra épül, egy DNS teszteléssel kideríthető lenne.  2013. augusztusában, művészeti és igazságügyi szakértők felnyitották a Giocondo család sírját Firenzében, hogy megtalálják Lisa Gherardini férjének és fiainak maradványait.

34. A férj halála után a feltételezések szerint Lisa Gherardini apáca lett a Szent Ursula kolostorban. A feltételezett Mona Lisa 1542-ben ebben a kolostorban apácaként halt meg és őt is, mint az összes apácát, az oltár közelében temették el. A kolostor alatti sírban keresik Lisa Gherardini maradványait. A csontváz azonosítására a kutatók a fiaik DNS-ét használnák fel.

35. Tesztelnék a DNS-t és ha egyezik fiai DNS-ével, akkor rekontsruálnák Lisa Gherardini arcát, hogy összehasonlítsák Leonardo 16. századi mesterművével. Ha sikerül, kiderülhet a minden tudóst foglalkoztató kérdés: vajon tényleg Gherardini volt Leonardo modellje?

36. Az eddigi eredmények sajnos azt támasztják alá, hogy a jelenlegi technológiai feltételek, még nincsenek azon a szinten, hogy egyértelmű eredmények születhessenek. A jövőben azért még van remény, hiszen a technika rohamosan fejlődik.

37. Leonardo da Vinci állítólagos sírja nyugat Franciaországban, Saint-Hubert kápolnában található. Mivel ez is csak egy feltételezett helyszín, DNS tesztel szeretnének megbizonyosodni a feltevésről. A sírban található csontokból kivont DNS-t összehasonlítanák a művész máshol fellelt, DNS vizsgálatra alkalmas szöveteivel. Ilyen szövetek előfordulhatnak Leonardo alkotásain, például hüvelykujjával elkente a színeket, vagy nyála segítségével hozott létre árnyalatokat.

38. A szakértők megvizsgálták Mona Lisa szemét mikroszkóppal. A nagyítással megállapították, hogy apró betűk és számok láthatóak épp úgy, mint a Da Vinci kód-ban. A jobb szemében az LV betűk láthatóak, ami a művész monogramjára utal. A másik szemben sok apró nem pontosan azonosítható szimbólumok. Mások ezt az állítást azzal cáfolják, hogy ezek csak mikroszkópikus repedések a festékben.

39. Néhány szakértő a digitális elemzést felhasználva, a szakállas Leonardo önarcképe és a Mona Lisa mosolya mögött, egyértelmű hasonlóságot feltételeznek. Állításuk szerint tökéletesen illeszkednek a két arc vonásai egymáshoz.

40. Egy amerikai tudós szerint a mosoly a Mona Lisa arcán annyira rejtélyes, hogy eltűnik, ha közvetlen közelről nézzük. Ez azzal magyarázható, hogy a mosoly csak a perifériás látásunkkal érzékelhető.

41. Mona Lisának nincs szemöldöke és szempillája. Ez is komoly vita tárgya a képpel kapcsolatban. Sokan azt állítják, hogy Mona Lisa hiányzó szemöldöke és szempillája arról árulkodik, hogy ez egy befejezetlen remekmű. 2007-ben Pascal Cotte francia mérnök egy nagyon részletes digitális képolvasó technikával vizsgálta és a műszer igazolta, hogy itt valamikor szempillák és szemöldökök voltak. Tehát a művész odafestette, csak az idő és a számtalan restaurálás eltüntette őket.

42. Egy modern arcfelismerő szoftver megállapította, hogy a Mona lisa mosolya milyen érzelmekről árulkodik: 83% boldogság, 9% undor, 6% félelem, 2% düh.

Mona Lisa mosolya két embert életét is kioltotta

43. 1852-ben egy Luc Maspero nevezetű művész, egy párizsi szálloda negyedik emeletéről levetette magát és egy levelet hagyott hátra: “Évekig reménytelenül mosolygott rám, én inkább meghalok.”

44. 1910-ben pedig egy másik szerelmes rajongója elment megtekinteni Mona Lisát, majd mikor ránézett és találkozott a tekintetük, főbe lőtte magát.

45. A csodálók nagy száma mellett azért felbukkantak rongálók is. 1956-ban, két külön támadásban, savval és kővel tettek kárt a műben. A kő nyomai mai is láthatóak Mona Lisa bal könyökén. Mindkettőt helyre tudták hozni, de a sérülések nyomai a mai napig látható maradt.

46. 1974 óta a képet golyóálló üveg védi a festményt és az állagmegóvás érdekében: 55 %-os páratartalmat és 18-21 fokot biztosítanak neki.

47. 1974-ben, mikor Tokióban bemutatták a művet, egy nő festékszóró pisztollyal próbált kárt tenni benne, de a golyóálló üveg ettől a támadástól már megvédte.

48. 2009-ben egy kávés csészétől védte meg az üveg, amit egy orosz nő látogató a múzeum shopjában vásárolt. Dühének az volt az oka, hogy nem kaphatta meg a francia állampolgárságot.

49. Az emberi kezek rongálása mellett a természet is próbált kárt tenni az alkotásban. A páratartalom ingadozása miatt, a festmény fa burkolatában egy függőleges repedés keletkezett. A sérülés a kép tetejétől a Mona Lisa hajszálláig tartott.

50. 1977-ben a szú támadta meg a kép hátulját, de azonnal kezelték, így nem keletkezett a festményben sérülés. A Mona Lisa mosolya, az idők során keletkezett károk ellenére, rendkívül jó állapotban van és hihetetlen az a tudat, hogy már több mint 500 éves.

Mona Lisa mosolya az eltűnésével vált híressé

51. A Mona Lisa mosolya nem volt híres festmény 1911-ig, amíg el nem lopták, ekkor figyelt fel rá a világ és ázsiója ezzel visszavonhatatlanul az egekbe szökött.

52. A munkatársak, akik először észlelték a festmény hiányát a falon, arra gondoltak, hogy restaurálás miatt került le a helyéről és ezért csak másnap derült fény arra, hogy valójában ellopták.

53. A múzeum kilenc napra bezárt, a francia határt azonnal lezárták és az összes távozó hajót és vonatot átvizsgálták.

54. Az újságok az egész világon erről cikkeztek. Addig csak a művészvilág által ismert festményre, a média hívta fel a figyelmet rá. A lopás után, mikor újra megnyílt a Louvre, a falon maradt üres hely több látogatót vonzott, mint előtte maga a festmény.

55. A csendőrök alapos nyomozásba kezdtek, még Pablo Picasso is gyanúsított volt a lopásban, mert őt is kihallgatták. Később ártatlannak találták és elengedték.

56. Letartoztatták Guillaume Apollinaire költőt is, mert egyszer évekkel azelőtt, azt nyilatkozta, hogy el kellene égetni a festményt.

57. Amikor a festmény 2 évre eltűnt, hat gazdag hiszékeny amerikait is becsaptak és összesen 300 millió dollárral károsították meg őket. A Mona Lisa festmények, amelyeket felajánlottak nekik, mind egytől egyig hamisak voltak.

58. A festményt, valójában Vinczenzo Peruggia, egy olasz asztalos lopta el a Louvre-ból, 1911. augusztus 21-én. Peruggia a Louvre-ban dolgozott és ismerte az összes kijáratot és menekülési útvonalat az épületből.

59. Mivel ő segített a Mona Lisát védő üvegfelület építésében, pontosan tudta hogyan kell a képet gyorsan és szakszerűen kiemelni onnan.

60. Először csak a takarító eszközöket tároló kamrába rejtette, majd a múzeum zárása után a festményt a kabátjával takarta él és csak úgy kisétált az épületből.

61. Lopásának célja jótékony volt, hiszen vissza akarta juttatni a képet Olaszországnak, mivel Leonardo származását tekintve olasz volt.

62. Végül Peruggia-t elkapták amikor el akarta adni a művet egy olaszországi műkereskedőnek. A vevő értesítette a rendőrséget akik Peruggia-t azonnal letartóztatták és 6 hónap börtönbüntetést kapott.

63. Két évig kellett várni, mire Leonardo festménye visszatért méltó helyére és újra a közönségére mosolyoghatott. A festmény előkerülését az egész világ ujjongva ünnepelte.

A Mona Lisa festmény útja, a művész halála után

64. Amikor Leonardo 1519-ben meghalt, a művet egyik tanítványa és asszisztense Salai örökölte, eredeti neve Gian Giacomo Caprotti da Oreno. Salai, egy farmer fia, akinek családja a művész földjén dolgozott.

65. A művész a fiút 10 éves korában ismerte meg és Leonardo adta neki a Salai becenevet, amely “kis ördögöt” jelent. A név utalt arra, hogy a fiú később a művészt többször becsapta és meg is lopta. Mégis a fiúval való kapcsolata annyira szoros volt, hogy több mint 30 évig, a művész haláláig tartott.

66. Leonardo soha nem házasodott meg és nincsenek feljegyzések nőkkel való kapcsolatairól, viszont fiú tanítványairól igen. Állítólag nem a tanítványok művészeti képességeit nézte, hanem a külső szépséget, amikor tanítványt választott magának.

67. Salai nem volt nagy művész, de közvetetten nagy hatással volt Leonardo művészetére, egyesek a művész múzsájának tekintik. Feltételezések szerint, nélküle a Mona Lisa mosolya soha nem lett volna megfestve. Sőt vannak olyan feltételezések is, melyek azt mondják, a Mona Lisa portré modellje nem más mint, az álruhába bújtatott Sallai.

+1 BÓNUSZ

Szeretnéd olyan közelről látni a Mona Lisa mosolyát, amilyen közelről Leonardo láthattta a mű alkotása közben? Szeretnéd látni a több száz éves festék repedéseit, a festmény alapjául szolgáló nyírfa panelen? Igaz lehetetlen kérés, de ezt most négis megteheted…ha erre a linkre kattintasz.

Leonardót nem érdekelte a hírnév, inkább a művészet ismereteinek a tökéletesítésével foglalkozott. Egy megvilágosodott ember volt és nem a szabályok érdekelték. A természet iránti szeretete is olyan hatalmas volt, hogy ketrecbe zárt madarakat vásárolt csak azért, hogy utána szabadon engedhesse őket. Szabad ember volt egy olyan korban, amikor szabadelvű felfogásáért halálos ítéletet kaphatott volna. 67 évesen, franciaországi műtermében hunyt el, de a Mona Lisa mosolya halhatatlanná tette.

 

Kapcsolódó írásunk: Hogyan űzi el a rajzolás a stresszt?